Ha a minősítés lezárul, annak tanulságait a minősítő megosztja a fesztivál szervezőivel. Ez a konzultáció történhet személyesen vagy írásban.
A minősítésről pályázatoknál, a közönség-kapcsolati és marketing munkában használható, jól kommunikálható, határozott időtartamra szóló minősítési tanúsítvány készül. A tanúsítványokat a Magyar Fesztivál Szövetség évente egyszer, ősszel adja át. 2017-től a korábbi több fokozatú besorolástól eltérően egységesen a minősített fesztivál cím él.
A három év vonatkozik a nem évente rendezett fesztiválokra is. Ha tehát a 2016. őszén átvett minősítési tanúsítvány után például 2018-ban és 2020-ban rendezik meg ismét a fesztivált, 2020-ban csak akkor használhatja a címet, ha 2018-ban ismét minősíttette magát.
ÉRTÉKELŐ KÉRDÉSSOR A FESZTIVÁLOK MINŐSÍTÉSÉHEZ
Az MFSZ minősítő döntésében a legfontosabb szerepet a fesztivál dokumentációját áttanulmányozó és a megvalósulást a helyszínen szemrevételező, fesztiválonként egy, esetenként két minősítő értékelése tölti be. Az értékelő kérdéssor első változata 2009-ben született; az itt közölt változat tartalmazza a minősítések tapasztalatai során kiforrott módosításokat.
A minősítők a letölthető segédlet alapján fogalmazzák meg tömör szöveges értékelésüket, amiket a fesztiválszervezők kézhez kapnak. A pontszámok elsősorban a minősítésben döntők orientálását szolgálták, a fesztivál minősítése nem matematikai alapon történik.
1. Egyediség
Van-e a fesztiválnak önálló, karakteres, markáns koncepciója, más fesztiváloktól jól elkülöníthető, jól kitalált tematikája? Mennyire egyértelmű, hogy a rendezvény milyen művelődési, művészeti, szórakoztató, szakmai, gazdasági, turisztikai stb. célokat tűz maga elé; hogy mely körben, milyen hatást kíván elérni? Az évek során kikristályosodott koncepcióról van-e szó? Mennyire egységesen szolgálja a koncepciót a fesztivál eszközrendszere (nem pusztán a programja)?
2. Programszerkezet
Mennyire illeszkedik a koncepcióhoz? A programok többsége szorosan kapcsolódik-e a fesztivál tematikájához? Vagy csak egy-kettő ilyen van, de a többség bármilyen fesztivál programjába beleférne?
Arányos és harmonikus-e a programszerkezet? Vannak-e strukturális aránytalanságok? A rendezvény időkerete és időrendje összhangban van-e a koncepcióval, és a programok mennyiségével?
Az aktuális megrendezés programját kell figyelembe venni, elvonatkoztatva a korábbi évektől!
Gasztronómiai fesztiváloknál különösen fontos, hogy van-e kapcsolódás a rendezvény tematikája és a színpadi programok között? Pl. ha nemzetiségi ételről szól a fesztivál, jelen van-e a nemzetiségi kultúra a művészeti- szórakoztató programokban? Vagy ha valamilyen terményről, ételről (dió, káposzta, méz stb.) szól a fesztivál, találtak-e a művészeti, szórakoztató programokban is adekvát kötődéseket?
3. Előadók, közreműködők
Mennyire magas szakmai színvonalat képviselnek – illetve nyújtottak – a fellépők, a művészek, az amatőr csoportok, illetve bármilyen közreműködő, programot szolgáltató? Az előző év(ek) programjához mérten találhatóak-e más, új fellépők, vagy csak a bevett, „bevált” szereplőket vonultatják fel évről-évre?
Milyen színvonalat képviselnek – illetve nyújtottak – a műsorvezetők, zsűritagok, művészeti vezetők, szakmai tanácsadók stb.? A szereplőket illetően érzékeny kérdés a viszonyítás. Kisebb hatókörű rendezvénytől nem várható el világsztár vagy sztárséf felléptetése. A közönség azonban mindenütt színvonalat vár el, beleértve az amatőr mustrákat is. Gasztronómiánál is nagyon fontos, hogy a zsűritag a világ és hazai versenyeken eredményt elértekből kerüljön ki, vagy gasztronómiai szakmai szervezet kiválósága, kitüntetettje legyen.
4. Kommunikáció
Milyen színvonalú az előzetes hírverés? Milyen az internetes megjelenés? Könnyen megtalálható és jól kezelhető? Célszerűen használja a különféle médiumokat? (Állandó honlap ill. web oldal, facebook és egyéb közösségi médiák, alkalmazások.) Frissek-e az internetes információk, időben elérhetőek-e a rendezvény előtt?
Milyen a programfüzet és a szórólapok a megjelenés és a tartalom szempontjából? Jól eligazítanak-e a helyszínekről (pl. térképpel)? Hiteles és használható információt adnak-e a fesztivál koncepciójáról, a programról, a közreműködőkről, vagy éppen csak felsorolják a műsorok címét, a fellépők nevét? Ad-e plusz információt a zsűriről, fellépőkről? Milyen erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy elérje és időben tájékoztassa a célközönséget? Van e hívható információs szám vagy link, segítenek-e szállást, éttermet, parkolót találni?
Gasztronómiai fesztiváloknál ismertetnek-e a tematikához kapcsolható hagyományokat, népszokásokat, recepteket, ételeket, séfek, zsűritagok életútját, személyükhöz vagy helyszínhez köthető érdekességeket?.
5. Újító hajlam
A fesztivál mennyiben vállalja föl az útkeresést, kísérletezést az adott szakterületen, művészeti ágban, mennyire törekszik a fesztivál az új trendek, jelenségek, műfajok bemutatására, vannak-e a fesztiválra készített produkciók, ötletek, mennyire ad inspirációt a terület fejlődéséhez? Mennyiben újszerű, példamutató, kreatív a fesztivál szemlélete? (A fő hangsúly a tartalom újszerűségén van és csak másodsorban a fesztiválszervezési innovációkon!)
A gasztronómiai fesztiváloknál értékelni kell, ha a hagyományos ételek újszerű, korunknak megfelelő megjelenítésére, vagy új eljárások, technológiák hagyományos környezetben történő bemutatására is vállalkoznak.
6. Nemzetközi jelenlét
Mennyire kapcsolódik be a fesztivál a nemzetközi vérkeringésbe? Hoz-e külföldi produkciókat, fellépőket, hozzásegíti-e a magyar közönséget és a szakmát a nemzetközi produkciók, szereplők megismeréséhez, illetve teremt-e lehetőséget a magyarok külföldi szerepléséhez, a nemzetközi életbe való bekapcsolódáshoz? Viszi-e jó hírét a magyar kultúrának külföldre? Nem csak a külföldi fellépő, hanem a szakmai vendégek, a nemzetközi zsűri, külföldi újságírók is számítanak. Lehet egy kifejezetten magyar seregszemlének is nemzetközi kapcsolódása!
Gasztronómiában értékként kell kezelni, ha a verseny, kiállítás, vagy bemutató keretében helyet kap a külföldi hasonló termék, étel, technológia, a tematikához kapcsolódó külföldi színpadi produkciót mutat be.
A határon túli magyar közreműködés értékelése a következő kérdéshez tartozik!
7. Nemzeti érték
Bemutat-e valamilyen egyedi, sajátos magyar alkotást, terméket, produkciót, és milyen színvonalon? Önmagában a népművészet, illetve a magyar tartalom nem indokol magas pontszámot, ehhez szükséges valamilyen plusz: a jellegzetesség és kiválóság kidomborítása. Mind a hazai, mind a külföldi látogató számára váljon még világosabbá a szóban forgó magyar kínálat sajátossága (egyben a versenyképessége) más nemzetek kínálatával összevetve. Fel tudja-e hívni a rendezvény a saját területén a figyelmet a magyar, nemzeti értékekre (paprika fesztiválon magyar paprika, bábfesztiválon magyar bábjáték)? (A határon túli vonatkozásokat is itt vegyük figyelembe!)
8. Helyi beágyazottság
Mennyire vonták be a helyieket? (Helyi civil szervezeteket, önkénteseket, vállalkozókat, önkormányzatot stb.) A lakosság a magáénak érzi a fesztivált? Mit nyer vele? Tekintettel vannak a helyiek szempontjaira és tűrőképességére?
9. Helyszínek
Vannak-e különleges helyszínek, kihasználja-e a természeti és épített adottságokat, történelmi emlékeket? (Jellegzetes közterek, kastély, templom, kolostor, zsinagóga, vár, gyár, falumúzeum, pince, hombár, barlang, folyó, sziget, hidak, hajók, kiránduló helyek, dombok, völgyek stb.) Van-e tematikai összefüggés a fesztivál programja, tartalmi elemei és befogadó helyszínei között? Az adott helyszínekre szervezett programok válogatása tartalmilag, technikailag tudatos-e, vagy csak egy-egy esetleges megoldás sül el jól?
Sportcsarnok, művház, iskola, moziterem használata ne kapjon magas pontot, ha nem műemlék.
10. Szellemi kötődés
Bemutatja-e, kihasználja-e a település (térség) kulturális, történelmi hagyományait, szokásait, produktumait? (Híres emberek, helyi szokások, helytörténet, helyi termékek, helyi látványosság.)
Mennyire tükrözi a „miskolciságot”, „etyekiséget”, „göcsejiséget” stb.? Van-e, illetve mennyi a helyi kapcsolódás a programban és a fellépők körében? Az árusok a helyi jellegzetességeket hozzák, a helyi ételeket-italokat és egyéb termékeket kínálják a profilidegen termékek (pl. szappanok, ruhák, fakanalak stb.) helyett? Gasztronómiában különös jelentősége van annak, hogy ha egy helyi produktum áll a középpontban, akkor ne a minden rendezvényt ellepő kitelepülő vendéglátók áruljanak idegen ízű termékeket.
11. Településfejlesztés
Tudatosan és konkrétan részt vállal-e a fesztivál a település / térség értékállósága és vonzereje erősítésében? Tesz-e valamit az épített és természeti környezet megújítása vagy megőrzése érdekében? Nyer-e ilyen értelemben a település a fesztivállal? A fesztivál által a településre, városrészre irányuló figyelem segíti-e a terület fejlődését? (Műemlékek helyreállítása, terek, helyiségek közösségi térré alakítása, épületek felújítása, állagmegőrzése, sétány kialakítása, infrastruktúra fejlesztése, jótékonysági koncertek, egyéb pénzgyűjtési akciók, pályázatok a helyszínek megújítására, stb.)
Gasztronómiai értékeket, helyi termékeket bemutatja-e vidékfejlesztési program illetve területi idegenforgalmi megjelenés keretében?
(A környezettudatosság, és ezen belül a fesztivál okozta környezeti állapot visszaállítása másik kérdés tárgya.)
12. Környező települések, tájak bevonása
Mennyire törekszik a fesztivál arra, hogy a látogatókat illetve a produkciókat kimozdítsa a környező településekre, nevezetességekhez, emlékhelyekhez? (Pl. vannak kihelyezett programjai, napközben, az „üres órákban” off-programként kirándulást, biciklitúrát stb. szervez.) Mennyiben segíti vendégei tájékozódását a környező települések szabadprogramos lehetőségeiről (nem saját, de jó párhuzamos programok, lehetőségek ismertetése.)? Mennyiben kooperál a környező településekkel a programok, föllépők kitelepülése, másodhasznosítása érdekében?
13. Társadalmi beilleszkedés, esélyteremtés
Gondol-e a hátrányos helyzetű rétegekre, az etnikai, vallási kisebbségekre, igyekszik-e számukra is lehetőséget biztosítani, akár versenyzőként, előadóként, akár közönségként? Pl. hajléktalant, fogyatékkal élőket foglalkoztat, jeltolmácsot alkalmaz, ingyen jegyet oszt nyugdíjasoknak, fiataloknak, nagycsaládosoknak, off- programokat szervez nekik, jótékonysági akciót, adományokat szervez, toleranciára nevel, produkciókat kivisz börtönökbe stb.
Az akadálymentesítés nem értékelendő külön, ez kötelező! Az ingyenes programok sem érnek többlet pontszámot!
14. Életminőség-programok
Mennyire teremt lehetőséget, off-programokat különböző területekről való tájékozódásban, felvilágosításban, nevelésben, informálásban? (Táplálkozás, szenvedélybetegségek, sportolás, egészségügyi problémák megelőzése, szűrések stb.)
A gasztronómiai programok esetében ez a pont nem lehet irreleváns!
15. Környezettudatosság
Mennyire „zöld” a fesztivál? Partnerségben vagy egymaga szervez-e ilyen akciókat? (Szelektív hulladékgyűjtés, lebomló csomagoló anyagok, repoharak, szemét összeszedés ösztönzése, visszaparkosítás, energiatakarékos gépek használata, veszélyes anyagok kerülése, teleautó akció, kerékpárkölcsönzés, újrahasznosítási bemutatók stb.)
A gasztronómiai fesztiváloknál külön figyelmet kell szentelni a romló/bomló ételmaradékokra, melléktermékekre, azok kezelésére, ill. energiatakarékos gépek használatára!
16. Közönség képzése
Folyik-e a fesztivál tartalmához kapcsolódó művészeti, gasztronómiai, népművészeti stb. ismeretterjesztés, foglalkoztatás? (Pl. előadások, bemutatók, közönségtalálkozók, beszélgetések új művészeti irányokról, helytörténetről, népviseletről, tánctörténetről, hangszerekről, ételkészítési módokról, étkezési szokásokról, terítés / asztal kultúra, stb.)
(Az egészséges táplálkozás kérdéskör nem itt értékelendő, hanem az életminőségnél)
17. Szakmai találkozók
A szakmai programok mennyire kapcsolódnak a koncepcióhoz? Segítik-e szakmai programok az adott szakterület fejlődését, információcseréjét, a művészi munkát? Milyen új eljárások, trendek kapnak teret a szakmának szóló tanácskozás, bemutató keretében? Segíti-e az adott hagyomány szélesebb körben történő felhasználását, megjelenését?
18. Hangulat
Mennyire hatotta át a közönséget az alkalom kivételessége? Érezhető volt-e fesztivál hangulat? Kisugárzott-e a fesztivál környékére? A fesztivál kínált-e közös élményeket? Van-e „fesztiválklub”, „fesztiválkocsma”, közösségi tér vagy ehhez hasonló? Magának a fesztiválnak van-e sajátos légköre, vagy csak az egyes programok határozzák meg a hangulatot? Vannak-e csak erre a fesztiválra jellemző hangulati elemek? (Ha "elcsípte" a közönség véleményét, azt is vegye figyelembe!)
Ételkészítő, főző versenyeknél kialakul-e a résztvevők, csapatok közötti baráti, közösségi hangulat?
19. Szolgáltatások
Milyen a fesztiválon a közönség kiszolgálása? Megfelelő-e a településen belüli elhelyezés, illetve a fesztivál belső térszerkezete? Megközelíthetőség, parkolás? Van-e elég és megfelelő színvonalú wc? Van-e orvosi ügyelet, biztonsági szolgálat? Tiszta, rendezett-e a helyszín, működik-e a szemétkezelés, takarítás? Színvonalas körülmények között lehet-e étkezni, italt fogyasztani?
20. Helyszíni tájékoztatás
Van-e –elegendő, idegen nyelven is elérhető információ (térképek, eligazító és megállító táblák) a helyszínen a különböző eseményekről, illetve azok hollétéről? Elérhetők, láthatók a rendezők, eligazítók? Milyen a kisegítő személyzet? Van-e segítőkészség, problémamegoldó képesség a közönséggel kapcsolatot tartó munkatársak részéről? Mennyire érződik a gondoskodás, vendégszeretet, szíves látás a rendezők, kiszolgálók részéről? Gasztronómiában: hogyan tájékoztatják a versenyzőket, ha vannak, miként jelölik az egyes csapatok helyét? (Az előzetes illetve távolsági tájékoztatás és kommunikáció: honlap, plakátok stb. értékelése másik kérdéshez tartozik!)
21. Technikai adottságok
Milyen színvonalú a hang- és fénytechnika, az akusztika, biztosított-e a folyamatos áramfelvétel, megfelelő-e a színpad magassága, mérete, láthatósága, megfelelő-e a nézőtér, a székek mennyisége, minősége? Jó vagy elfogadható körülmények szolgálják-e a fellépőket, közreműködőket? Megfelelőek-e a balesetvédelmi intézkedések (korlátok, lezárások, autós és gyalogos forgalom kezelése)? Hogyan reagáltak a felmerülő technikai problémákra, vis major helyzetekre a szervezők?
Gasztronómiában: milyen a versenyhelyszínek, munkahelyek, bemutatók előkészítettsége, a versenyzők, közreműködők kiszolgálása a szervezők részéről?
22. Tervszerűség, megbízhatóság
Minden úgy volt, ahogy azt a programfüzet ígérte? Volt-e programváltozás, vagy csúszás? Maradtak-e el, és ha igen, a meghirdetetthez képest milyen arányban programok? Összességében a szervezők mennyire tudták teljesíteni a műsorban előzetesen meghirdetett vállalásaikat?
23. Hagyomány
Megismerhető-e a fesztivál története, előzményei és hagyományai? Van-e internetes archívuma, ahol kirajzolódik a fesztivál identitása, avagy egyoldalúan csak a mostani megrendezésre fókuszál? Vannak utalások a fesztivál alapját adó helyi hagyományokra, történelmi, szellemi emlékre?